Ha egy gyermeknek nem megy a szorzótábla vagy a törtek, a legtöbben még több gyakorlást javasolnak. Gyógypedagógusként azonban gyakran azt látom, hogy nem a gyakorlás mennyisége a probléma, hanem az, hogy hiányoznak azok az alapkészségek, amelyekre ezek a matematikai ismeretek épülnek. A tartós fejlődés nem a több feladattal, hanem a biztos alapok megerősítésével kezdődik.
A matematika nem különálló szabályok gyűjteménye, hanem egymásra épülő készségek rendszere.
Amikor egy gyermek nem tudja megjegyezni a szorzótáblát, vagy újra és újra elakad a törteknél, sokszor nem ott kell keresni a probléma gyökerét.
Érdemes feltenni néhány kérdést:
Ha ezek az alapok bizonytalanok, akkor a gyermeknek nem még több gyakorlásra, hanem másfajta segítségre van szüksége.
Gyógypedagógusként azt tapasztalom, hogy amikor visszalépünk az alapokhoz, és ott építjük újra a tudást, a korábban nehéznek tűnő matematikai feladatok is érthetővé válnak. Nem azért, mert a gyermek “okosabb lett”, hanem mert végre van mire építenie.
A cél nem az, hogy a gyermek minél több szabályt bemagoljon, hanem hogy megértse a matematika logikáját. Ez a tudás lesz tartós, és ez adja meg a sikerélmény alapját.
A biztos alapok nem kerülőutat jelentenek – hanem a legrövidebb utat a valódi megértéshez.
Ti mit tapasztaltok? Találkoztatok már olyan gyermekkel, akinél az alapok megerősítése hozta meg az áttörést?
