Neuroaffirmatív hangok

Fejleszd lelkesen. www.fejleszdlelkesen.hu
 

Gyógypedagógusként nap mint nap látom, milyen sokféleképpen fejlődnek a gyerekek – és azt is, milyen könnyen kerülhetnek nyomás alá már az iskola előtt.

A neuroaffirmatív szemlélet számomra azt jelenti, hogy nem a gyermeket akarjuk „iskolára szabni”, hanem az iskolaérettséget közelítjük meg a gyermek idegrendszere szerint.
 

 

Neurodivergens idegrendszer és a feladathelyzet

Mi történik valójában, amikor egy órán vagy foglalkozáson olyan gyermekkel találkozunk, aki erősen hárítja az adott tevékenységet, feladatot, aki otthon sem hajlandó “tanulni”. Egy neurodivergens idegrendszer gyakran nem szűkít. Egy iskolaelőkészítő helyzetben ez így jelenhet meg: A gyermek belép a terembe, és egyszerre érzékeli: a neonfény vibrálását, a székek csikorgását, a papír szagát, a más gyerekek mozgását, a pedagógus hangjának hangsúlyváltását. Az idegrendszer nem rangsorol gyorsan, nem azt mondja: „ez fontos, a többi háttérzaj”, hanem minden ingerrendszernek tűnik. Ilyenkor kívülről azt láthatjuk, hogy: nem kezd el a feladatot, mocorog vagy feláll, kérdez, elkalandozik, vagy éppen „lekapcsolódik” Valójában az idegrendszere nem ellenáll, hanem feldolgoz. ilyenkor nem azt kérdezzük: „Miért nem figyel?” hanem azt: „Mennyi ingerrel terhelődik egyszerre – és miben tudnánk segíteni a szűkítést?” Például: kevesebb vizuális inger, mozgásos belépési lehetőség, választás a feladat módjában, lassabb tempó Nem azért, mert a gyermek „ellenálló” vagy „akaratos”, hanem mert az idegrendszere az elvárást kontrollvesztésként érzékeli. Amikor elhangzik egy direkt instrukció: „Most ezt csináljuk meg.” a gyermek idegrendszere veszélyt jelez és a kapcsolat megszakadhat. Kívülről láthatjuk: halogatást humorális valóság elütés, alkudozást, vagy teljes visszaállítást Ez nem tudatos manipuláció. Ez az autonómiavédelem. Ilyenkor nem azt kérdezzük: „Hogyan tudom rávenni?” hanem azt: „Hogyan tudom csökkenteni az elvárás-érzést?” Például: választási lehetőségek adásával, közös tervezéssel, közvetett nyelvezettel, „mintha” helyzetekkel. Amikor az idegrendszer visszakapja a kontrollt, a gyermek gyakran önként kapcsolódik a feladathoz. Volt már olyan helyzeteket, amikor maga az „elvárás” tűnt kiváltónak egy gyermeknél? Hogyan próbáld csökkenteni ezt az idegrendszeri szinten? Ti milyen mozgásformákat engedtek vagy építetek be tudatosan a figyelem támogatására iskolaelőkészítésben? Mi vált be a gyakorlatban? Üdvözlettel Ildikó

Figyelmetlen – vagy még tanulja, hogyan vegyen részt?

A foglalkozásaimon sok olyan 4–5 éves kisgyermekkel találkozom, aki egyik játékból a másikba kap, már az instrukció közben elindul, vagy néhány pillanat után otthagyja a közös tevékenységet. Ilyenkor könnyen felmerül: „Miért nem tud figyelni?” Én azonban azt is fontosnak tartom megfigyelni: mennyi tapasztalata van abban, amit most kérünk tőle? A

Tovább olvasom »

Amikor a jó teljesítmény mögött ADHD van – a kompenzáló kamasz lányok láthatatlan terhei

„De hát jól tanul. Jó képességű. Megcsinál mindent. Akkor hol van itt a probléma?” ADHD-s kamasz lányok esetében ez a kérdés különösen megtévesztő lehet. Egy jó képességű, magasabb évfolyamon tanuló lány akár éveken keresztül képes lehet kompenzálni a figyelmi és végrehajtó működések nehézségeit. Megtanulhatja újra és újra ellenőrizni magát, fejben

Tovább olvasom »

Amikor nem a gyermek érdekei döntenek…

Gyógypedagógusként nap mint nap találkozom olyan gyermekekkel, akiknek a fejlődéséhez nemcsak szakmai segítségre, hanem biztonságra és kiszámíthatóságra is szükségük van. Sajnos egyre gyakrabban tapasztalom, hogy elvált vagy külön élő szülők között a gyermek fejlesztése is a konfliktus részévé válik. Vita alakul ki arról, szükség van-e fejlesztésre, ki vigye a gyermeket,

Tovább olvasom »

Nyáron nem tanulni kell -de sokat tehetünk a fejlődéséért

A nyári szünet sokak számára a pihenésről szól – és ennek így is kell lennie. Mégis, ha szeptemberben iskola vár a gyermekre, érdemes néhány apró dologgal támogatni az iskolaérettséghez vezető utat. Nem “tanítani” kell ilyenkor, hanem élményeket gyűjteni, sokat mozogni, beszélgetni, játszani. Miért olyan fontos az iskolaelőkészítés? Gyógypedagógusként gyakran mondom,

Tovább olvasom »

Nem megy a szorzótábla és törtek?

Ha egy gyermeknek nem megy a szorzótábla vagy a törtek, a legtöbben még több gyakorlást javasolnak. Gyógypedagógusként azonban gyakran azt látom, hogy nem a gyakorlás mennyisége a probléma, hanem az, hogy hiányoznak azok az alapkészségek, amelyekre ezek a matematikai ismeretek épülnek. A tartós fejlődés nem a több feladattal, hanem a

Tovább olvasom »
ADHD-barát

Hogyan lehet segítség a gondolattérkép, mint tanulási módszer elsajátítása egy adhd-s vagy tanulási nehézséggel küzdő gyermeknek?

A gondolattérkép nagyon hasznos lehet egy ADHD-val vagy tanulási nehézséggel élő gyerek számára, mert egyszerre vizuális, játékos és rendszerező eszköz. Sok gyereknek könnyebb képekben és kapcsolatokban gondolkodni, mint hosszú szövegekben. Így segíthet: 1. Átláthatóbbá teszi az információt A sok szöveg vagy hosszú magyarázat könnyen túlterhelő lehet.A gondolattérkép: Például történelemből egy

Tovább olvasom »

Iratkozz fel a hírlevelemre,

hogy hétről-hétre új fejlesztő anyagokat küldhessek Neked!