Diszkalkulia gyanú és diszkalkulia vizsgálatok
Az elemi matematikai képesség alapvető matematikai gondolkodási és számolási készségeket takar, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi életben. Ezek a képességek a számfogalom kialakulásával kezdődnek, és magukban foglalják a legegyszerűbb matematikai műveletek megértését és használatát.
Az előkészítő alatt, alkalmunk nyílik megismerni a gyermek matematikai képességeit, fény derülhet bizonyos nehézségekre vagy épp ellenkezőleg, kimagasló matematikai készségekre. Milyen tanulási zavart igyekszünk kideríteni a felmérések alkalmával? Mint például a diszkalkulia.
A diszkalkulia (matematikai tanulási zavar) olyan specifikus tanulási részképesség-zavar, amely a számfogalom, a számolási készségek, illetve a matematikai problémák megértésének és megoldásának terén jelentkezik.
Amikor felmerül a gyanú, a diszkalkulia vizsgálat első részeként a szülőkkel beszélgetünk, amelyben arra vagyunk kíváncsiak, hogy például:
– hogyan szerepel a gyermek az óvodai matematikai vagy környezetismeret foglalkozásokon? (ennek hiányában iskolaelőkészítő foglalkozás tapasztalatai)
– érdeklődik-e a számok, számosság iránt?
– nézegeti-e spontán a számokat?
– kérdez-e a számokról
– mennyire érdeklik a számok
– számjegyeket másolgat-e játékból
– a beszédében használ-e matematikai fogalmakat?
– jelent-e problémát az iskolában a matematika?
– a családban előfordult-e számolási nehézség?
Egy anya tapasztalata, elbeszélése sok mindent tükröz, mint amikor azt meséli:
„A kisebb testvére ilyen idős korában már számlálgatott, el tudta mesélni időrendi sorrendben, mi történt vele aznap, kérdezgetett meseolvasás közben vagy könyvekből, hogy ez milyen szám?”
„Az óvodai foglalkozásokon (iskolaelőkészítőn) a kisebb lányom mindig aktív volt, mindenre emlékezett, figyelt. Nem így a nővére, aki, ha már két feladatot kapott, az egyiket biztosan elfelejtette és más sorrendben végezte el.”
Mit figyelhetünk meg diszkalkuliás gyerekeknél?
• nehezen értik meg az alapvető matematikai fogalmakat (pl. több-kevesebb, nagyobb-kisebb)
• gyakran tévesztik el a számokat vagy azok sorrendjét
• nehézségük van a szorzással, összeadással
• nem látják át a mennyiségek közötti különbségeket vizuálisan
• lassabban számolnak, és gyakran eltévesztik az alapműveleteket
• a pénzkezelés, órák leolvasása vagy időérzék is problémás lehet
Mit lehet tenni?
Minél hamarabb ismerjük fel, annál jobb, annál nagyobb az esély, hogy a gyermek időben segítséget, kap, még mielőtt túl sok iskolai kudarcot gyűjtene be, amiből más tanulási és pszichés zavarok keletkezhetnek, elveszítheti az önbizalmát, a tanulási motivációját. A felismeréshez gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, tanító és a pedagógiai szakszolgálat segítségét vegyük igénybe!
A fejlesztő foglalkozások igen fontosak: ilyen esetben logikai játékokkal, egyéni fejlesztési tervvel igyekszünk javítani a készségeket, a gyermek kedvét meghozni a tanuláshoz;
Szerencsés esetben van lehetőségünk személyre szabottantanítani: több vizualitással, kézzelfogható eszközökkel segíteni (pl. számkorongok, abakusz).
A legfontosabb a türelem és biztatás. A negatív élmények (kudarc, szégyen) csak súlyosbítják a problémát. Nem lehet, hogy egy gyermek úgy érezze, a nehézkes számolás valami rossz dolog nála, esetleg hiba. A törekvése, az igyekezete mindig dicséretet érdemel, hiszen ha talpraesett, a hétköznapi tevékenységekben határozott, segítőkész, nem lehet a matematikai képességek hiánya a fókuszban, mivel ott van mellette számos olyan tulajdonság, amiben kiemelkedő lehet. Figyeljünk ezekre jobban!
